Nézd!!

http://lowestoryforyou.blogspot.com/

3. rész

Music Playlist at MixPod.com

Hiába futottam el, nem láttam semmit és Justin is gyorsabb volt nálam. Sajnos utánam futott, és ügyetlenül ugyan, de elkapott.

- Állj meg!- mondta, mikor sikerült megfognia. Nem mondtam semmit. Nem is tudtam volna.

- Miért futsz el mindig?- kérdezte, miközben elengedte karom. Örültem, hogy sötét van, mert így nem látta eper piros arcom, melyet csak egy zseblámpa halvány fénye világított meg. Ezt jól el is kiabáltam, mert abban a pillanatban visszajött az áram. Rögtön el is kaptam fejem tekintete elöl és próbáltam lehiggadni. Újra megfogta kezem, ezzel nem éppen segítve nekem...

- Mért mentél el?- kérdezte újra. Éreztem, hogy torkom kiszárad és hogy pulzusom az egekbe szökik. Kezdtem nagyon rosszul lenni.

- Jól érzed magad?- tudakolta aggódva- Nagyon gyorsan ver a szíved-állapította meg. Valószínű a kezemen érezte pulzuson nagyságát. Nem értettem mi van velem, még soha nem volt velem ilyen 15 év alatt.

- Jól vagy?- kérdezte újra egy kicsit hangosabban, de válaszolni nem tudtam. Gyomrom erősen émelyegni kezdett, szívem vadul kalimpált, fejemet elöntötte egy szernyű, égető érzés. Ránéztem Justinra, de arcát nem láttam tisztán. A következő pillanatban elszédültem, elvesztettem az eszméletem. A stressz, a verseny, Justin és Selly miatt lehettem hirtelen rosszul.

Nem emlékeztem semmire, csak arra, hogy vizet fröcskölnek az arcomra és lassan ébredezni kezdtem.

- Kim! Kim!- szólogatott Selly.

- Már magánál van- mondta JB és azt éreztem, hogy valaki oldalról egy hajtincset simít ki az arcomból.

- Mi... Mi történt?- kérdeztem, mikor felültem. Justin-t pillantottam meg magam mellett. Ez azt jelentette, hogy fejem az ölében pihent, míg eszméletlen voltam.

- Elájultál- nyögte Selena ingerülten. BIZTOS! féltékeny volt.

- Szeretnék sétálni!- mondtam, majd ügyetlenül felálltam és elindultam a parkba.. Nem tudtam, mi bajom van. Éreztem, hogy ennek semmi értelme sincs, de... Magam sem tudtam. Sétáltam, mély levegőket vettem, próbáltam megnyugodni.

- Mi történik itt?- kérdeztem magamtól. Minden érzés fel volt kavarodva bennem. Úgy gondoltam, hogy a bevált módszerrel fogok lehiggadni. Elővettem a telefonom, beindítottam egy salsa számot és táncolni kezdtem. Iskola idő volt, így csak én voltam a helyen.

Nemrég tanultam meg salsázni, de nagyon meg tudtam vele nyugodni. Ezen kívül tudtam még tangózni, keringőzni, sambázni és rumbázni. Ami a páros táncokat illeti. De ezek közül a salsa és a keringő állt hozzám a legközelebb.

- Ügyes vagy- szólt hozzám valaki.

- Jaj- nyögtem fel ijedtemben.

- Tehetséges!- dicsért meg újra- Miért menekülsz el mindig?

- Ne haragudj, Justin!- sziszegtem- Csak... Ez... Bonyolult.- mondtam neki. Elmosolyodott és a kezét nyújtotta felém. Bizonytalanul ugyan, de megfogtam az övét, mire magához húzott és azon kaptam magam, hogy salsa alaphelyzetbe rántott. Megtett velem egy lépést, aztán még egyet és még egyet. Nem is tudtam, hogy tud salsázni, és hogy erős is, mert emeléseket is csinált. Nem beszélgettünk csak táncoltunk. Minden gondom elszállt, megnyugodtam. Mivel a társastáncban a partner szemébe kell nézi, lehetőségem nyílt, hogy tekintetét tudjam elemezni. Különös dolgot láttam benne. Forrt pillantása, lágyan nézett, ahogy Josh nézett rám, mikor először kimondta, hogy: SZERETLEK!.

A szám végén ledöntött és zavarba jött, pont úgy ahogy én.

- Hát...- próbálkoztam a csend megtörésével- Köszönöm a táncot- nyögtem végül, majd elfutottam a telefonomért és újra menekülni kezdtem. "TE JÓ ÉG! Megint menekülsz! ÁLLJ" parancsoltam magamnak és megálltam. Hátranéztem, ahol Justin értetlenül torpant meg, hisz ő is utánam indult (megint).

- Ömm...- indultam vissza JB felé- Igazad van- mondtam, de arcán értetlenség tükröződött- Állandóan elfutok. Mindig ez tűnik a legjobb megoldásnak, de egyszer szembe kell nézni mindennel.- elmosolyodott, de nem szólt semmit. Zavaró volt a helyzet. Valami kellett volna, ami oldja a szituáció kényelmetlenségét. Akkor jutott eszembe, hogy van egy befejezetlen ügyünk. De.. Én.. el akarom neki énekelni?! Mi történt? Hirtelen vágyat éreztem rá, hogy elénekeljem a Down to Earth-öt. Meg is tettem, onnantól ahonnan abbahagytam.

Justin arcáról egyre jobban fagyott le a mosoly, helyét pedig a csodálat és a lepettség keveréke vette át. Az az arc... az a tekintet... az az érzelem, ami megformálódott arcán... Hihetetlen volt. Minden mozdulatából lejött, hogy milyen ember ő. Láttam rarjta, nem érti. Láttam, hogy nem tudja miről beszélek. Hisz szegény nem menekülhet el SOHA. Vagy nem élt át, vagy nagyon rég élt át igazi, normális, tinédzseres dolgokat. Boltba se mehet legalább 8 rajongó nélkül. Azt állítja élvezi ezt, de látszik rajta, hogy szeretne normális életet is.

- Lenyűgözően énekelsz- nyögte.

- Köszönöm- mondtam, de ekkor döbbentem rá, hogy ez az ő dala.

-ÚRISTEN!- mondtam, mikor erre rádöbbentem. Ez... Ez a te... a te dalod- böktem ki nagy nehezen.

- Igen. De ez miért baj?- kérdezte értetlenül. Szemembe könnyek gyűltek, ahogy újra megjelent előttem nagymamám képe. Láttam Justinon, hogyértetlen.

- Sajnálom- mondtam, de ekkor újra belobbantak az emlékek. Először a szépek.

Mikor hétvégenként nála voltam és együtt sütöttünk, énekeltünk, sétáltunk, játszottunk. És aztán a fájdalmasak...

Mikor feküdt a kórházban, mikor aludt, mikor fogta a kezem és én könnyekkel küzdve énekeltem neki a sorokat. Szívemre hatalmas súly került. Akkor, abban a pillanatban fogtam fel igazán, hogy többé nem láthatom. Akkora súlyt nyomott a szívemre ez a tudat, hogy lábaim nem bírták tartani ezt a terhet és tehetetlenül adták meg magukat. Lerogytam a földre.

- Jól érzed magad?- futott oda hozzám. Próbált segíteni, azzal, hogy felállít, de jó volt ülni és különben sem tudtam felállni. Justin nagyon rendes volt. Megemelt, és úgy akart visszavinni.

- Ne!- nyögtem remegő hangon- Maradhatok kint?- kérdeztem. Nem válaszolt, csak megfordult és lerakott egy padra.

- Tudod, nekem ezek az érzelmek idegenek- vallotta be. Ezeket nézni is fájdalmas, főleg tőled- tette hozzá váratlanul, mire mind a ketten zavarba jöttünk, de aztán folytatta- Őszinte részvétem- hangjából kicsengett a vágyódás ezek után az érzelmek után. Nem értettem miért, hisz ez a világ legrosszabb érzése.

- Akkor miért szeretnél ilyen átélni, érezni?

- Ezt honnan tudod?- kérdezte.

- Nem titkolod túl jól, hogy vágysz ezekre.-magyaráztam- Miért?

- Mert ezek a normálisak- kezdte- Nekem... Ömm...- dadogta, és közben olyan hihetetlenül édes fejet vágott...- Nem akarlak fárasztani ezzel- habogta végül.

- Nem fárasztasz- mondtam, majd combjára tettem kezem. Ne gondoljatok rosszra, csak valahogy jelezni akartam, hogy én tényleg mellette állok. Éppen elvettem volna az izgalomtól remegő kezem, mikor hirtelen megfogta csuklóm és szívére helyezte tenyeremet.

- Érzed ezt?- kérdezte. Nem bírtam válaszolni- Ilyet még soha nem éreztem. Ez egy normális érzelem. Ilyeneket akarok átélni! Erre Te döbbentettél rá és Te mozdítottad meg bennem ezt a kellemes és jó érzelmet.- mikor végigmondta én is ismeretlent éreztem. Gyomromba pillangók röpködtek, levegőt zihálva vettem, szívem hevesen vert. Szerelem. Belenéztem szemébe, ő pedig az enyémbe. Egyszerre kezdtünk közeledni egymás felé. Lassan.Mágnesként vonzottuk egymást. Ajkaink vészesen közeledtek egymáshoz. Már majdnem találkoztak, amikor...

folyt. köv.

Fan-siteról:)

www.justinbieber.fan-site.hu

Itt vannak fórum témák :) És volt egy olyan, hogy Mit tennél ha:

Ha mondjuk cometen ott lenne, és lenne utána dedikálás, megfogná a kezed, és felajánlaná, hogy elmehetsz vele amerikába, és együtt legyetek, mi jutna eszedbe?

1. és mi lesz a családommal, és a barátaimmal?
2. ki nem hagynám!!
3. nem tudom mit tegyek, meg kell fontolnom.

Ezek közül én egyiket sem de leírtam egy történetet, h mi lenne és gondoltam megmutatom nektek is:

-Petra! Gyere velem Amerikába!-kérlelt erősen, remegő hangon. Szívem elszorult fájdalmas arca láttán és a szívem vad dobolásba kezdett a kérdése hallatára.
-Nem lehet Justin- nyögtem nagy nehezen- Nem engednének.
-Dehogynem!- vágta rá- elintézem, hogy legyen szállásod, az utikötséget vállalom és a tanulmányidat is folytathatod. csak kérlek... Gyere velem- könyörgött én pedig azt hittem szívm kitöri magát bordáim mögül.
-Veled akarok menni- mondtam őszintén- Veled akarok lenni... de egyszer úgyis vége lenne és akkor nekem ott nem lenne semmim- nyögtem sorra a szavakat és próbáltam egyenletesen lélegezni.
-Kérlek- nyögte és szeme váratlanul csillogni kezdett. Szenvedélyes volt tekintete. Kezemet szorította, gyomromban görcsöt éreztem. Csak nézett rám és bizonytalan arckifejezésem láttán azt mondta: I Never Let You Go (Soha nem hagylak el)- könnyes szemmel pillantottam rá. Ekkora súlyt rakott a szívemre. Választanom kellett közte és a családom között. Szerettem őt. Nagyon szerettem. És az hogy ezt mondta ez még jobban megnehezítette a döntésemet. Az eddigi életem, vagy a jövőm.
-Jöhet a családom is?-kérdeztem végül, mikor már levegőt is kaptam.
-Ha jöhetnek, akkor velem jössz?-kérdezte és szemében remény csillant meg.
-Akkor kimegyek veled és veled is maradok- mondtam és rámosolyogtam.
-Akkor...-kezdte drámaian- JÖSSZ VELEM AMERIKÁBA!- felállt és megcsókolt puha, menta ízű ajka égette enyémet, de ez kellemes érzés volt...

rem tetszett :)

Történet változás!

Nem nagy dolog, csak annyi, h mindenki egy évvel idősebb lesz...

tehát úgy kellene néznetek, mintha a történet eleje óta mindenki 1 évvel idősebb.

Tehát leírom nektek:

Justin: 16

Kim: 15

Selena: 15

A TÖRTÉNET ELEJE ÓTA!!!!!!!!!

Sajnálom!

Nem tudom mikor lesz rész!

Nem nagyon hamar! Indokot Joecsaj-nál találtok én csak egy képet rakok magamról, h jelen pillanatban h nézek ki

KATT RÁ!

Meglepi extrarövidtöri!!!

A szitu:Justin Magyarországra jön koncertezni! Jóban van az egyik JB-s rajongói oldi egyik rendszeres látogatójával (velem xD).

- Justin! - kiáltottam oda neki, mikor megszabadult a repülőtéren sorakozó rajongóktól, tévésektől, újságíróktól.

- Petra!!!- kiáltott vissza, majd eldobta bőröndjeit, odarohant hozzám, felkapott és pördült velem egyet.- Hogy vagy?- kérdezte, majd letett a földre.

- Remekül!-válaszoltam- Hihetetlen, hogy itt vagy! Azóta nem láttalak, hogy az egyik koncerteden... Emlékszel.

- Persze! Hogy is felejthetném el!- válaszolta- Én még mindig szeretném- nyögte hirtelen.

- Ezt már megbeszéltük!- mondtam mosolyogva, bár nekem is fájt ezt kimondanom, mert én is szerettem volna, de nem számított.

- Azt mondtad kéne pár színpad mögé szóló jegy- mondta a limuzinban, a hotel felé menet.

- Igen! Tudod van az a rajongói oldal, amit már mutattam, meg egy blogom is amiről hát tudod miről írok. És azért kellettek a legyek, hogy ők ott legyenek elöl veled.

- Ez remek ötlet- mondta mosolyogva- És ha a te barátaid, akkor biztos jófejek.

- Azok-mondtam, de itt eszembe jutott egy kis apróság- De azért vigyázz velük! :) Nagyon nagy fanok :P!!!

- Azt hallottad, hogy Magyarországon forgatom az új klipemet és kéne pár ember bele- mondta célozgatva valamire.

- Úgy érted...?- hitetlenkedtem.

- Úgy bizony! Szerepelhetnek a klipemben!

- Jaj Justin! Ez nagyszerű!!!- borultam a nyakába. Visszaölelt, de karja erőtlenné vált.

- Ez a parfüm volt rajtad akkor is- nyögte. A kedvenc illata volt rajtam :P

- Tudom.

- Nah! Ömm... Hányan lennének?- kérdezte.

- Nem tudom. Nem ismerem mindegyiket. Nem mindenki küldött képet magáról amikor kértem. De itt vannak azoknak lakcímei, akik megadták, szóval ide kell küldeni a jegyeket!- természetesen mindenki kapott valahogy jegyet :)

folyt. köv.

(a kövi ilyen extramini cuccban a konci lesz)

2. rész

Itt a kövi!! Rem tetszik!!! És akk várom a kérdéseket! :) Bármi jöhet:)

Music Playlist at MixPod.com

- Az utolsó továbbjutó pedig... kezdte az igazgató- Kim és Selena!- a közönség felállva ujjongott :).

Egy kicsit a versenyről. Ezt minden évben megrendezik a sulinkban. Azért tudnak sztárvendéget hívni, mert az igazgató lánya az egyik leghíresebb producer a világon és ő szinte minden sztárral dolgozott már. Olyan ez a verseny mint egy rendes TV-s tehetségkutató, csak ezt nem közvetítik a tévék. A nyertes pénzjutalmat kap és év végén kiválaszthat 3 tantárgyat, melyből 5-öst akar kapni. Persze nem úgy van, hogy matekból bukásra állsz, de megnyerted a versenyt és ezért átmehetsz... Nem. Olyan tantárgyat kell választanod amiben az átlagod minimum 3,3. Ez az egész 1 hónapig tart. Minden héten hárman esnek ki. Azok akik versenyben vannak, azok fel vannak mentve a tanulás alól, de a kiesés után pedálozniuk kel... A próbák az iskolában történek tanítási idő alatt. Szabadidődben is próbálhatsz, de akkor általában a közeli parkban vagy otthon kell azt megtenned. A zsűriben ott van a mi kis őszhajú, kedves igazgatónk, a szigorú, nagymamás szoknyákban járó színművészettanár, az egyetlen férfi tanár, aki az igazgatóhelyettesünk, az ének tanárunk, aki a legjobb tanár a világon és végül a sztárvendég, akit csak az igazgató tud előre. Szóval így ez a verseny, de az események érdekesebbek voltak...

Jeniferék ki voltak akadva, hogy mi is továbbjutottunk. Az első héten Jordin Sparks segítségével elsőként jutottunk tovább. A második héten a JoBro jött segíteni a versenyzőknek.

- Na!- kezdte Nick- Mutassátok meg meddig jutottatok!- mondta, majd leült testvéri mellé a földre. [Tiszta hülyék azok a fiúk :)] Leültem a zongora mellé és elkezdtem játszani a kiválasztott számot, ami egész véletlenül a When You Look Me In The Eyes volt. Az egész kész volt, hisz Selly meg én már a verseny előtt is ilyenekkel foglalkoztunk. Barátnőm kezdte az éneklést. Majd én és végül együtt. A dal végén érdeklődve néztünk a fiúkra.

- Ez gyönyörű volt- dicsért meg minket Kevin.

- Lenyűgöző- ismerte el Joe is.

- Bámulatos- mondta Nick J.- Csak egy-két hangot tegyünk helyre.

- Komolyan mondom ti vagytok a legjobbak- nyögte Joe.

- Köszönjük- mondtuk elpirulva. A fellépés estéjén a fiúk jöttek, hogy elmondják drukkolnak, majd elfoglalták helyüket. Harmadikként jutottunk tovább, mert a nem a zsűri dönt hanem a közönség gombok segítségével. A harmadik héten is tovább jutottunk, így döntősök lettünk. Sajnos Jenék is bent voltak...

A következő héten később érkezett a sztárvendég, így az első 4 napban egyedül kellett készülődnünk, de Selly hangja nagyon fura volt. A mostani műsorszámunk P!NK-től a FUNHOUSE volt.

Eljött az a nap, amikor megismerhettük a sztárt. Mikor belépett nem hittem a szememnek. JUSTIN BIEBER! Körülnézem, de Selly nem volt sehol, pedig tuti elájult volna. Nem kaptam levegőt. Közeledni kezdett felém.

- Szia! Justin...

- ...Bieber- fejeztem be helyette mosolyogva- Kim vagyok- látszott rajta, hogy nem ismert meg az új hajammal. Nem is akartam, hogy megismerjen! Sem Selena miatt, sem JB miatt. Ezért meg is nyugodtam.

- Akkor Funhouse?- kérdezte mosolyogva.

- Igen, de nincs itt a parterem.

- Akkor még várunk.- egyszerűen olvadtam tőle. Ekkor belépett Selly és sikításra nyitotta a száját, de hang nem jött ki belőle. Justin ment volna bemutatkozni, de én gyorsabb voltam.

- MI VAN A HANGODDAL?- kérdeztem hisztérikusan, mire szemem elé nyomott egy cetlit a következő szöveggel: "Torokgyulladás"

- MI?!- kiáltottam- De ez a dal a te stílusod, a te hangod, a te táncot, a te mindened! Egyedül nem tudom megcsinálni!

- Valami baj van?- jött oda JB, mire Selly beleszédült a karomba.

- Jaj-nyögtem, mikor elkaptam- Ő csak a legnagyobb rajongód és torokgyulladása van.- magyaráztam, majd felállítottam Selenát.

- Egyedül nem tudod megcsinálni?- kérdezte.

- Nem- vágtam rá.

- Akkor válasz másik dalt- javasolta. Még válaszolni sem tudtam, már a fejem előtt volt egy újabb cetli: "Down To Earth". Justin megfogta a kezem és úgy fordította, hogy ő is el tudja olvasni a szöveget. Érintése helyén égett a bőröm és a pillangók heves csapkodásba kezdtek a gyomromban. Aggódtam, hogy Selly ne értse félre.

-Ezt el tudod énekelni?- kérdezte Justin, mire Selena elégedett bólogatásba kezdett.

- Igen, de...- ismertem el, de ott volt az a de. Az a de, ami nem tudta velem elénekeltetni a dalt.

- De?- nézett rám értetlenül.

- Ez a dal volt a nagymamám kedvenc száma- kezdtem- Ő volt az utolsó élő nagyszülőm. Nagyon szerettem. Rá mindig számíthattam. Bármikor, bármire volt szükségem. Egyik nap, mikor fent voltam nála, megfájdult a szíve. Nagyon megijedtem. Azt mondta, hogyha eléneklem neki a Down To Earht-öt, akkor jobban lesz. Úgy tettem ahogy kérte. Végig mosolygott a dal alatt.- miközben meséltem magam elé képzeltem minden egyes fájdalmas pillanatot, ami arról a napról belevésődött az eszembe és amelyek ott lesznek az emlékeimbe életem végéig- Aznap este mentő vitte el.- folytattam- Rá két napra kritikus állapotban feküdt a kórházban. Az orvosok azt mondták, maximum 3 napja maradt. Elképzelhetetlenül szerettem. Abban a pillanatban azt kívántam, bárcsak én feküdnék helyette. Bárcsak odaadhatnám neki a szívem.  Nem mozdultam mellőle. A szüleimnek haza kellett menni, de megengedték, hogy bent maradjak. Másnap hajnalban vad sípolásra ébredtem. Nagymamám szíve összeomlóban volt. Kiabálni kezdtem. Újraélesztő műtéten esett át, de nem jósoltak jókat. Még aznap délután...- itt hangom elcsuklott, szemembe könnyek gyűltek- Feküdt az ágyában, falfehéren, bágyadtan. Fogtam a kezét és remegtem. Pontosan 14.35-kor azt kérte: "-Még egyszer utoljára énekeld el nekem!" Azt válaszoltam erre, hogy még nagyon sok ideje lesz hallani ezt a dalt. Erre kijavította magát: "- Úgy értem ma utoljára" Mikor énekelni kezdtem elmosolyodott és kedvesen megszorította a kezem. A dal végére elaludt és az a sípolás zökkentett ki nyugodt arcának vizsgálásából, ami azt jelentette: vége.Most is látom magam előtt. Látom azt a pillanatot, mikor "meghal kezemben".- minden e4gyes szó melyet kimondtam égette ajkamat. Úgy éreztem a szavak perzselve ugranak ki a szívem legelzártabb részéből. A lelkiismeretem soha nem lesz újra nyugodt. Úgy éreztem én tehetek arról, hogy meghalt. Ha nem éneklem el neki és nem alszik el... Minden egyes őrült gondolat sebet vésett a szívem közepébe. Minden egyes szóval gyengébbnek éreztem magam. Úgy gondoltam gyilkos vagyok! És ezt a dalt SOHA TÖBBÉ nem énekelhetem el! Ezzel a dallal vetettem véget a nagymamám életének. Neki ez az utolsó emléke ott fenn, de nekem... Nekem egy örök seb, melyet nem lehet meggyógyítani. Egy örök átok, melytől nem szabadulhatok. Ránéztem Selly-re aki tudott mindezekről. Meg is siratta a történetet, de nem tudta mit jelent nekem ez a szám. Úgy tekintettem erre a dalra, mint egy gyilkos eszközre. Ennél a pontnál nekem is kicsordult a könnyem. Gyorsan letöröltem azt és Justin felé pillantottam.

- Sajnálom- nyögte- Erre... ömm... nem is tudok mit mondani.- arcára nézve egy különös érzés fogott el-De figyelj!-kezdte, de hangja remegett. Látszott rajta, hogy megérintette amit mondtam- A nagymamádért! Örülne, ha az ő dalával nyernéd meg a versenyt?- legjobb barátnőm aggódva nézett rám.

- Igen- mondtam, de mint már említettem számomra ez nem egy emlék, hanem egy eszköz, mellyel véget vetettem egy életnek.- De egyedül képtelen leszek rá.

- Énekelek veled- javasolta JB. Nehézkesen bólintottam. Így is rettenetesen nehéz lesz. Ebben a pillanatban kiment az áram. Közölték velünk, hogy nem is lesz egy darabig.

- Akkor gitár kísérettel- mondta Justin, majd egy zseblámpa segítségével megvilágítottuk a húrokat, hogy lássa mit játszik- Kezdhetjük?-kérdezte.

- Persze- nyögtem, majd vettem egy mély levegőt, melybe összegyűjtöttem a nyomást, mely nyomta a tüdőmet és ezt kifújva csökkent a fájdalom. Eljátszotta az első hangokat. Énekelni kezdett, de nekem is be kellett volna lépnem, de nem ment.

- Próbáld meg!- kérte bársonyos hangon. Halványan bólintottam. Újra játszani kezdte. Együtt léptünk be és együtt énekeltünk. Fájt. Minden hang melyet kiénekeltem egy emléket burkolt magába.

I never thought that it be easy
'cause we both so distance now
And the walls are closing in on us
And we're wondering how
No one has a solid answer
But just walking in the dark- ekkor abbahagyta a gitározást és az éneklést. Nem tudtam mi történt.

- Mi a baj?- kérdeztem az emlékek felcsillanása miatt remegő hangon.

- Te vagy az a lány!- nyögte, mellyel még egy súlyt helyezett szívemre. Ránéztem a zseblámpával megvilágított arcára, majd zavaromban, könnyekkel küzdködve kifutottam a teremből.

folyt. köv.

Bloginfó:)

Nem leszek megadott időpontok a bejegyzésekről mert mindig más dolgom van és jelen pillanatban örülök ha a nevem tom... xD

Azt tudom h az én blogom az első kitalált Justin Bieber-es töri szal örülök ennek :)

Lesznek részek, melyekben JB több dala is meg lesz nevezve. Ezeket a dalokat mindig fel fogom rakni a bejegyzés végéhez.

Ha kérdésetek van, akkor azt tegyétek fel kommentbe és egy bejegyzésben válaszolok mindenkinek (10-15 kérdés össze jöttével fogok válaszolni)

INFÓÓÓÓ!!!

Azoknak, akik nem ismerik Justin Bieber-t azoknak itt van Ő :

Justin Bieber
Justin Bieber 2009-ben
Életrajzi adatok
Teljes név	Justin Drew Bieber
Becenév	Jbiebs
Született	1994. március 1. (16 éves)
Származás	Startford, Ontario Kanada
Pályafutás
Műfajok	pop, R&B
Aktív évek	2007 -
Kapcsolódó együttes(ek)	Usher
Hangszer	ének, gitár, zongora, ütős hangszerek, trombita
Kiadók	Island Records, RBMG 12 évesen 2. helyezést ért el egy Stratfordi tehetségkutatón. Autodidakta módon tanult meg gitározni, zongorázni, dobolni és trombitálni. 2007 végétől különböző videókat töltött fel a YouTube-ra. Itt fedezte fel Usher, aki szerződést ajánlott neki az Island Records-nál. Első albuma 2009. július 7.-én jelent meg a One Time néven. Ezt három kislemez követte 2009. október 6.-án jelent meg a One Less Lonley Girl2009. október 26.-án jelent meg Love Me néven a lemeze. 2009. november 3.-án jelent meg a Favorite Girl című kislemeze. 2009. november 17.-én megjelent a My World című album első része a második részét 2010 márciusa körül adják ki. Első kislemeze, a One Time előkelő helyeken végzett különböző zenei ranglistákon. néven, majd Taylor Swift 2009-es Fearless turnéján is részt vett, majd két állomáson, mint előénekes. Már Justin Timberlake utódjaként emlegetik.

1. rész

- Végeztem veled!- mondta a barátom.

- Kérlek ne!- kérleltem könnyes szemmel.

- Kim! Vége! Fogadd el!- mondta hidegen.

- De miért?- nem értettem az egészből semmit.

- Mert úgy érzem nem szeretsz, Kim!- kezdte magyarázatát- Állandóan arról a Justin gyerekről beszélsz. Néha úgy érzem, őt jobban szereted, mint engem.

- De nem is ismerem!- mondtam értetlenkedve.

- Pont ez a baj!- vágta rá- Csak rajongó vagy, mégsem vagy képes másra gondolni.

- Ez nem igaz!- tiltakoztam.

- Igazad van! Ez csak az utóbbi időben van. De nekem már elegem van belőle.

- Biztos vagy benne?- kérdeztem reménykedve.

- Sajnálom- mondta, majd elment. Nem akartam elhinni. Azért szakított velem, mert szeretem Justin Biebert. "Ilyen a 14 évesek élete? Sajnos igen. De az élet még előttem áll és készen állok mindenre" gondoltam magamban, csak akkor még nem tudtam, hogy az életem fenekestül felfordul. Az egész egy Justin koncerten kezdődött. A legjobb barátnőmmel mentem el. Két napja szakítottunk, de JB dalai elfeledtették velem Josh-t. Olyan jól énekelt és táncolt. Sem én, sem Selly (BFF) nem bírtuk ki anélkül, hogy ne táncoljunk és ne énekeljünk. Kicsit nagyobb feltűnést keltettünk, mint amilyet akartunk és hirtelen azon kapam magam, hogy mindenki minket néz. Zavarba jöttem, ezért abbahagytam azt amit csinálok. Felnéztem a színpadra, de csak rosszabb lett. Justin egyenes minket nézett. Azt hittem elájulok. Ahogy azzal a gyönyörű édes tekintetével ránk pillantott... Alig kaptam levegőt. Kellet nekem megtanulni az összes koreográfiát? Miért vagyunk ekkora fanok?! Gondolkodásomból az zökkentett ki, hogy JB beszélni kezdett.

- Az a két hölgy a nézőtéren!- szólt hozzánk- Volna kedvetek velem táncolni a színpadon?- annyira meglepődtem, hogy Selly kezébe estem, aki persze rögtön könyörögni kezdett, hogy menjünk föl. Nagy nehezen belementem. Két biztonsági őr lejött értünk a "One Time" című szám alatt. Mire felértünk már véget is ért. A "Baby" következett. Elkezdte énekelni. Hirtelen elém ugrott, mint a klip-ben a lány elé, csak hát látványosabban, hogy mindenki jól lássa. Emlékeztem a klip-re, ezért ellöktem magamtól. Selenával besétáltunk a színpad hátsó, középső részére. A klip-ben ennél a résznél ugyan nincs tánc, Selly-vel csináltunk rá egyet és azt kezdtük táncolni. Szívem úgy vert, mint eddig soha. Egy EKG gép 3x kiakadt volna... Eljött az a rész, amit már a videóból tanultunk. A fiúk és a lányok táncát is tudtuk, ezért nem tudtunk dönteni, hogy melyiket kéne táncolni. A döntést megkönnyítette, hogy befutottak a táncosok és a fiúk részét kezdték csinálni, tehát nekünk maradt a lány. A szám végén JB odajött hozzám és azt csinálta, mint a klip-ben a lánnyal. Úgy éreztem megáll a szívem. Ránéztem Selly-re, aki féltékenyen nézett minket. Ez csak azért volt, mert ő szerelmes is volt Justin-ba. Vége lett a dalnak. Kedvencünk olyan furcsán nézett rám... Zavarba jöttem, annyira, hogy lefutottam a színpadról, egyenesen haza. Próbáltam kiverni fejemből tekintetét, érintését. Otthon berohantam a szobámba ls levágódtam az ágyamra.

- Szia, Kicsim!- jött be anyukám- Máris vége van?

-Ömm... Igen- nyögtem. Nem akartam neki magyarázkodni.

- Jól van!- mondta- Ne felejtsd el, hogy holnap fodrászhoz vész!

- Nem fogom!- nyugtattam meg. Bejött, megpuszil és kiment. Két óra elteltével Selena kopogott be hozzánk.

- Kim! Hová mentél? Nem is hová, inkább miért?

- Én...

- Tudod mit hagytál ki?

- Ne...

- Justin a táncotok után egyszerűen nem bírt koncentrálni és az egyik tánc közben elesett- olyan furcsán mondta. Tudtam, hogy féltékeny. Lelkiismeret furdalásom volt, mert ő jobban szerette JB-t és régebb óta is.

Másnap elmentem fodrászhoz. A fenékig érő szőke hajamból mellig érő fekete haj lett gesztenyebarna melír csíkokkal. Teljesen megváltoztam. Ez a haj sokkal jobban állt. Meg sem lehetett engem ismerni. A fodrász után Selly-vel találkoztam az egyik plázában.

- Azt a! - ámuldozott az új hajam láttán- Nagyon nagyon jól áll!- mikor ezt mondta lefagyott az arcomról a mosoly.

- Mit csináltál?- kérdeztem számon kérő hangon.

- Most miért? Csak mert nem egyszer dicsérek meg valamit, az azt jelenti, hogy csináltam valamit?

- Miért nem?- kérdeztem tőle, miközben felhúztam a szemöldököm.

- Deee- nyögte elnyújtva a végét- Felírtam magunkat a suli "Ki mit tud"-jára.- leesett az állam, levegőt nem kaptam.

- Miért?- kérdeztem nagynehezen.

- Mert tegnap a koncerten annyira jók voltunk, hogy muszáj volt- magyarázta- De nagyon jó lesz! Mindig lesz egy meglepi zsűri, aki egy sztár és csak egy alkalommal lesz ott, és segíteni fog a felkészülésben is.

- Megkérdezhettél volna!- mondtam neki, de a bűnbánós kölyökkutya arcának nem tudtam ellenállni- Jól van! Nem haragszom. Mikor lesz az első meghallgatás?

- 1 hét múlva- mondta, majd a nyakamba ugrott. Aznap megvettük a beválogatásra a ruhát. Fekete csőnaci, rózsaszín fenékig érő ujjatlan felső és egy térdig érő rózsaszín csizma. Úgy döntöttünk, hogy a "Womanizer" című számmal indulunk. 2 nap volt a válogatóis. Éppen anyunak mutattuk a műsorszámunkat.

- Ez nagyon jó! Tuti bekerültök!- mondta- De szerintem ti tudtok ennél jobbat is.

- Tudjuk, de nem akarunk mindent egyből megmutatni- válaszolta Selena.

- Oh! Ravasz- ismerte el anyu.

Eltelt az a két nap is. Rengetegen voltak, de csak 12 produkció jut tovább.

- Esélytelen!- nyögtem, mikor odaértünk és megláttam a többi versenyzőt.

- Ne legyél ilyen negatív!- förmedt rám Selly.

- Jól van!- mondtam- NYUGI!

58 versenyző közül mi voltunk az 55-ek.

- Dó, ré, mí, fá, szó, lá, ti, dó- énekeltünk be és akkor megláttuk a suli "császárnőit".

- Óh! Hát ti mit kerestek itt?- jött oda Jenifer, a bandavezér- Jöttetek veszteni?

- Mi csak kipróbáljuk magunkat.

- Mi meg nyerünk. Justin Biebertől a "One Time"-ot adjuk elő.

- És táncoltok is?

- Természetesen!- ők következtek. Nagyon ügyesek voltak, el kellett ismerni. Utánuk mi jöttünk. Beálltunk, elindult a zene és énekelni, táncolni kezdtünk. Állva tapsoltak nekünk. Este 8-kor volt az eredmény hirdetés. Nem sorrendben mondták a továbbjutókat. Jeniferék már a továbbjutók között álltak és gúnyosan röhögtek rajtunk, mert mi még nem és már csak egy szabad hely volt. Nagyon izgultam.

- Az utolsó továbbjutó pedig...

folyt. köv.

BEVEZETŐ!

Ez a történet egy lányról Kim Hurt-ról és Justin Bieber-ről szól.

Egy nap a lány és barátja szakítanak. Ezt követően egy JB koncerten szokatlan dolog történik ami megváltoztatja Kim életét. Legjobb barátnőjével (Selly-vel) összeveszik, mert Justin nem Selenát szereti, hanem Kim-et. A két barátnő egymás nélkül azonban üres. Mi tölti ki ezt az űrt? Egy lehetőség, melyben örökre elszakadnak egymástól, de soha többé semmire nem lenne gondjuk.

Kim 15. születésnapján elmegy Hollywood-ba a szüleivel, de autóbalesetet szenvednek, melyet csak Kim él túl. Élete összedől, az öngyilkosságot veszi a fejébe (és szegény még csak 15 éves). Senkije nem maradt. Nincs megkeresztelve, tehát keresztszülei nincsenek. Nagyszülei meghaltak és a szüleinek sem volt testvére. Egyedül maradt. Nincs értelme az életének. Árvaházba akarják küldeni, de ő megszökik. Nem tudja hova menjen, mi lesz vele, de nem érdekli.

Két nap után feladja. Úgy dönt véget vet az életének. Elmegy egy hídhoz és arra készül, hogy levesse magát. A hidat lezárják és a rendőrség próbál rá hatással lenni, de hiába. A híreket Justin (aki itt már 16) és Selly is nézi. Mind a ketten rohannak a hídhoz, hogy megmentsék Kim-et. JB ér oda előbb, de a rendőrök nem engedik be őt. Justin-t nem érdeklik a következmények, átront a rendőrökön és odafut Kim-hez. Kim meglátja és nem hisz a szemének. A lepettségtől elernyednek izmai és leesik, de Justint nem érdekli vele mi lesz, csak az, hogy Kim megmeneküljön, ezért kihajol és elkapja őt. Sikerül visszahúznia és ekkora ér oda Selly, akit kérésre beengednek. Kim és JB összejönnek, de ki az a 15-16 éves aki ilyen fiatalon megtalálja örök párját. Nos azt nem tudjuk, hogy ők azok-e csak azt, hogy kapcsolatuknak vége szakad.

MI LESZ EBBŐL AZ EGÉSZBŐL?????!!!!!!